A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 21.
száma.





Kassai Lajos: Lépjünk ki a komfortzónánkból

Áder János az első államfő, aki a csángókhoz látogatott, kendezőt tettek a nyakába, amilyet a csángó esküvők kitüntetett vendégei szoktak kapni

Az SZDSZ bábja: különösen ízléstelen volt a taxisblokád alatti magatartása

Szita Károly: 67-es gyorsút, iparterületek, sportcsarnok, uszoda, busztelephely, színház, közlekedési központ, okospark - az történik Kaposváron, amit megálmodtunk




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Kié május elseje?

czyla

Sokan gondolják még ma is május elsejét  kommunista ünnepnek. Pedig, például  a kommunisták vezette  volt szocialista országok csak rátelepedtek  a munkások  ünnepére.  Nemzeti ünnep a hivatalos megnevezése a napnak,  körkérdésünkre adott válaszokból  mégis az derült ki, hogy sok fővárosinak  ez már csak annyit jelent, hogy nincsenek nyitva az üzletek; egy ember válasz gyanánt  elénekelte, hogy zeng és dalol az élet, szállj csak zeneszó, ének,  a végén hozzátette: vasas voltam, most egy vasam sincs,  94-ben hittem Horn Gyulában, de ezek a gyurcsányista szmetyók lejárták magukat, mint a ligeti homokóra, plusz  kinyírták a szocikat.  A Munkáspártra szavazok, no nem a siker miatt,  neveti el magát, és foghíjas szája elé húzza a kezét, hanem azért, mert  Thürmer Gyula legalább nem hazudozik.    
Ahogy a  19. században, főképp Angliában  mozgolódni kezdtek  a különféle munkásmozgalmak,  néhány   gyáros fejében felötlött, hogy változtatni kellene.
Tavaly volt éppen 200 éve, hogy egyikük belátta: a mértéktelen túlmunka káros. Főképp a jövedelmezőség tekintetében.   Ő volt az első, aki 1817-ben az akkoriban szokásos napi 14-16 órás munkaidő helyett  a saját üzemeiben bevezette a 10 órás munkaidőt. Mert az embertelenül hosszú és egyébként kegyetlen körülmények között végzett munka nemcsak a munkások egészségét, hanem magát a termelékenységet is veszélyeztette.  Ennek  a gyártulajdonosnak feljegyezte a nevét a történelem: Robert Owen ismerte fel a társadalmi  jelenséget  elsőnek és  1817-ben az akkoriban szokásos napi 14-16 órás munkaidőt 10 órásra csökkentette a saját üzemeiben. Forradalminak számító  szisztémájával  bebizonyította    a munkaidő csökkentésének jótékony hatását,  mégpedig racionális alapon, tehát, hogy a gyártulajdonos nyeresége akkor is garantált, ha csak napi 8 órányi munkát  végeztet el munkásaival. Angliában Owen után 30 évvel a nők és gyerekek munkaidejét is 10 órában maximalizálták, de  a gyarmatokon az első munkás-érdekvédelmi fellépések után még negyven évvel sem változott semmi. Azután egy tavaszi  napon sztrájkba léptek a melbourne-i  kőművesek és építőmunkások, és hosszú tömött sorokban menetelve követelték, hogy Ausztráliában is vezessék be a 8 órás munkaidőt.
Talán meglepő, mégis, május elseje egyházi ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére rendelte el Xll. Pius. És 1955. május 1. óta a katolikusok ezen a napon Jézus nevelőapjára, az ácsra emlékeznek. 
A XlX. század utolsó negyedét elöntő gazdasági válság  hatására növekvő munkanélküliség Amerikában is gondolkodóba ejtette a tőkéseket, ha  a munkaidő csökkentésével többen állhatnának munkába, az a  társadalmi feszültségek  enyhítésére is jótékony hatással lenne, mert   ekkorra  már  világszerte sztrájkoltak a jogok kiköveteléséért,  melyeket az USA-ban például keményen levertek. Emlékezetes maradt egy a századvégi  május  elsején tartott sztrájk, melyet a  chicagói szakszervezetek szerveztek és   anarchisták bombával támadtak  a rendőrökre, több tucat sebesült mellett 7 rendőr és 4 tüntető is meghalt,  nyolc szocialista-anarchistát  bíróság elé állítottak. Azután a  II. Internacionálé megalakulását követően, 1891-ben, az Egyesült Államokban május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. A 20. században a Szovjetunióban és a volt szocialista országokban az eredetileg a munkások ünnepeként jegyzett napot a munka ünnepére változtattak. Az elnevezés a blokk szétesése után is megmaradt. Itthon Kádárék május elsejét felvonulással, majálissal, sok sörrel és virslivel  ünnepeltették.