A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Az élelmiszer-hamisítás ellen

Interjú Zsigó Róberttel, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárával

„Nem újabb védjegyet szeretnénk létrehozni, hanem egy olyan állami rendszert, amely kiválthatja az összes többi minőségi emblémát.” Hat év alatt mintegy 11 milliárd forintnyi adó- és áfaelkerülést sikerült megelőznie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések felderítésében élen járó különleges egységnek.

Sokat hallani, olvasni a biztonságos élelmiszerről. Egyesek szerint ezen a téren a fogyasztók egészségének megőrzése mellett nemzetbiztonsági kérdésről beszélhetünk. Egyetért ezzel?
 

– Ha rátekintünk a feketegazdaság alakulására, a bűnesetekre, akkor sajnálatos tény, hogy a kábítószer-kereskedelem után a sorban máris ott vannak az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy az élelmiszer-hamisítás elleni harcban egyre nagyobb eredményeket érjünk el.
 
Eddig talán eredménytelen volt a küzdelem?
 

– Azt nem állítom, de mindig újabb kihívásokkal kell szembenéznünk. Többször említettem már ‒ s gondolom, ennek a lapnak is ‒, hogy amikor hat évvel ezelőtt létrehoztuk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) és azon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (KÜI), a célunk az volt, hogy visszaszorítsuk a visszaéléseket az ágazatban. A gyors reagálású, országos hatáskörrel rendelkező egység eddig 11 milliárd forintnyi adó-, illetve áfaelkerülést akadályozott meg, a felderítési arány pedig megközelíti a 95%-ot. Az ellenőrzés hatékonyságát szeretnénk tovább emelni, egyrészt az élelmiszerrendészek jogosítványainak szélesítésével, másrészt minél több, stratégiailag vagy a feketegazdaság elleni küzdelem szempontjából fontos területet szeretnénk központi ellenőrzés alá vonni. Úgy tűnik, hogy ez a módszer vezet eredményre.
 
Dr. Nagy István, az agrártárca vezetője szerint szükséges fejleszteni a Nébih laboratóriumi hálózatát. Ennyire elavultak a gépek?
 

– Dehogyis, ne gondoljon erre! Több éve folyamatosan fejlesztjük a berendezéseket. Ezt folytatni szeretnénk, amelyhez jelentős segítséget nyújt, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 10%-át minden esetben infrastrukturális fejlesztésekre fordítjuk. Viszont a leghatékonyabb eredményt akkor tudjuk elérni, ha létrehozunk egy központi laboratóriumot. Ma úgy néz ki, hogy az országban és Budapesten is több helyen vannak különböző egységei a Nébihnek. Ha ezeket egy központba szervezzük, hatékonyabb és gazdaságosabb lehet a minden ellenőrzés és eljárás alapját jelentő laboratóriumi munka.
 
Megváltoztatják-e a Nébih és azon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának feladatkörét? Számíthatunk bővítésre? 

– Amint eddig is, továbbra is a Nébih felügyeli a termőföldtől az asztalig a teljes élelmiszerláncot. Feladatbővülést általában az élet szokott hozni. Arra törekszünk, hogy az adott feladatokat mindig magas színvonalon tudjuk ellátni. A hatóság nagyjából 400 ezer regisztrált élelmiszerpiaci szereplő adatait kezeli. Olyan informatikai fejlesztéseket akarunk végrehajtani még ebben a kormányzati ciklusban, amelyek például a feketegazdaság és a feketekereskedelem elleni harcban lehetnek segítségünkre. A hivatal ugyanakkor alkalmas arra is, hogy egy tanúsítási rendszert működtessen. Tervbe vettük egy állam által garantált és tanúsított védjegy létrehozását, amelynek hátterét a Nébih biztosítja.
 
Államtitkár úr, ma ha bemegyünk egy élelmiszerboltba, a termékeken hemzsegnek a névjegyek, emblémák. Önök most létrehoznak még egyet. Nem kétlem a szükségességét, de ez a sok névjegy nem zavarja meg a vásárlót?
 
– A kérdésében szinte benne van a válasz. Hazánkban összesen 47 tanúsító védjegy és 11 ezer olyan megjelölés létezik, amelyet élelmiszereken használnak a gyártók. És igaza van, mert ha egy vásárló bemegy a boltba, óriási termékválasztékkal találkozik, az eligazodásban ráadásul a védjegyek sem tudnak segíteni, hiszen olyan sokféle létezik belőlük. Ezen a téren rendet kell tenni! Mi nem egy újabb védjegyet szeretnénk létrehozni, hanem egy olyan állami rendszert, amely kiválthatja az összes többi minőségi emblémát. Így ha valaki az állami rendszer logóját látja, akkor biztos lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolga. Nem lesz könnyű dolgunk, de minden olyan lépés, amely a vásárlók választását segíti, az élelmiszer-gazdaság és az agrárium dolgát is megkönnyíti.
 
A biztonság mellett a minőség is fontos tényező az élelmiszerpiacon. Milyen intézkedések várhatók?
 

– Egy éve jelent meg a Kormány úgynevezett húszpontos akcióterve, amely az élelmiszerek minőségének javítását, a vásárlói tudatosság erősítését és a hatósági munka hatékonyságának növelését tűzte ki célul. Az elmúlt négy évben is nagy hangsúlyt fektettünk az élelmiszer-minőség javítására. Ezt a célt szolgálta a Magyar élelmiszerkönyv szigorítása, a Szupermenta-tesztek vagy a Helyből jobb! program elindítása is. A kistermelői rendeletnek köszönhetően nagyjából 5 ezerről 16 ezerre nőtt a kistermelők száma, ma pedig már mintegy 300 termelői piacon vásárolhatnak az emberek. A húskészítményekkel kapcsolatos élelmiszerkönyvi módosítás igencsak sikeresnek mondható, a megfizethető árkategóriában érzékelhetően javult a termékek minősége. Ez az az út, amin érdemes továbbmenni.
 
M.A.