A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Az egyháztörténet egyben bizonyságtétel is

Rákosi elképzelése szerint húsz év alatt megszűnt volna egyházunk

Az 1948-as történéseknek ma is érezzük hatását, nemcsak az egyházban, de az egész nemzet életében is. Gondoljunk csak az idegen vallások követésére.

Október a reformáció hónapja. Református művészekkel, lelkészekkel, egyháztörténészekkel indítottunk el egy interjúsorozatot. Második alanyunkkal Dr. Horváth Erzsébettel, a Zsinati Levéltár igazgatójával beszélgettünk, akinek főbb kutatási területei közé tartozik a magyar reformátorok, a XX. századi magyar református egyesületek története, valamint a magyar állam és a református egyház között megkötött 1948-as egyezmény és annak következményei.
 
Mikor kezdett el egyháztörténettel foglalkozni?
 
–Elég korán, hiszen már másodéves teológushallgató koromtól a Ráday Levéltárban dolgoztam Ladányi Sándor mellett. Ötödik évfolyamos voltam, amikor az ELTE-re mehettem tanulni levéltár szakra. Számomra szinte természetes volt az egyháztörténet szeretete. Mindig nagyon sokat jelentett számomra, hogy lelkészként foglalkozhattam és foglalkozhatok az egyháztörténettel. Tehát nemcsak a múltat vizsgálom, hogy Isten hogyan vezette az övéit, a teremtett világot, hanem azt is, hogy hogyan mutat utat nekünk a múltunk helyes értelmezésével. Nemcsak papírokból és az élő emberek példájából láthatom az egyház történetét, hanem elsősorban Isten élő Igéjéből, hiszen az egyháztörténet egyben bizonyságtétel is. Foglalkoztam a Soli Deo Gloria történetével, majd a népfőiskolákkal.
 
A népfőiskolák hogyan kerültek látókörébe?
 
–Sárospatak szeretete mindig mélyen élt bennem. A pataki népfőiskola jó példája annak, hogy egyházunk mindenkor odafigyelt a teljes református gyülekezetre – nemcsak az elitre vagy a középosztályra tekintett, hanem az volt a szemlélete, hogy Isten népe a gyülekezet, ahol minden ember egyforma. A népfőiskola végigkísérte az egész életemet. Nagyon sokat adott, örömmel foglalkoztam vele. Újszászi Kálmánnal még tudtam beszélgetni, és másokkal is készíthettem interjút, így Denke Gergellyel is. A Sárospatakon indult népfőiskola keretében a parasztfiatalsággal kezdtek foglalkozni. Az 1920-as évek végén már a falusiaknak szerveztek konferenciát, majd a falu felé fordulás a harmincas években egyre komolyabbá vált. A céljuk az volt, hogy a falusi fiatalokat felemeljék: tanuljanak meg írni, olvasni, ismerjék a magyar irodalom fontos részét, tudják, hogyan lehet jól gazdálkodni. Emellett természetesen közösséget is biztosítottak nekik. Az 1942-es, ‘43-as szárszói konferenciák előzményeként az Soli Deo Gloria budapesti, Kálvin téri központjában 1942-ben tartották azt a találkozót, amelyen megjelentek a parasztifjúság, az értelmiség és a munkásság fiataljai. Soos Gézának köszönhető, hogy a Kálvin téren és Szárszón meg lehetett tartani a találkozókat. Ő a miniszterelnök mellett dolgozott. Másképp elképzelhetetlen lett volna, hogy a háború közepén ilyen nagy konferenciát lehessen tartani hazánkban.
 
Mit tudhatunk az iskolaállamosítás és az állam–egyház közötti 1948-as egyezményről?
 
–Rákosi Mátyás diktatórikus uralma és elképzelése szerint húsz év alatt megszűnt volna egyházunk. Két teológiánk, egy gimnáziumunk maradhatott meg minimális diáklétszámmal. Sokan nem merték vállalni hitüket, és gyerekeik sem járhattak hittanra, így templomba sem. Az 1948-as történéseknek ma is érezzük hatását, nemcsak az egyházban, de az egész nemzet életében is: gondoljunk csak az erkölcs és tiszteletadás hiányára, idegen vallások követésére.
 
Jelenünket is nézzük. Mi a Zsinati Levéltár feladatköre?
 
–Hozzánk kerülnek a Zsinati Hivatal, a zsinatok és az országos intézmények, illetve magánszemélyek iratai is. Fontos feladatunk az iratok állagmegóvása, digitalizálása, a kutatószolgálat, de tanulmányok írása is. A nyolcvanas évek végén kezdtem el publikálni és szakmai, egyháztörténeti konferenciákra járni. 1990 után létrejött az Egyházi Levéltárosok Egyesülete Debrecenben, amelynek egyik alapítója lehettem, majd elnöke, és részt vettem a nemzetközi levéltári egyesület munkájában is, ahol választmányi tag voltam. Több nemzetközi konferencián vettem részt és tartottam előadást, amelyek segítették az egyházi levéltárosi munkát.
 
M.A.