A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13







Eltorzított rendszerváltás

Bíró Zoltán: a „rendszerváltás nem önmagában értelmezhető és értékelhető események sora”

Sokan felteszik a kérdést, hogy mikor is volt a rendszerváltás, sőt, volt-e egyáltalán, és ha igen, akkor mikortól datáljuk, és mennyi idő kell a társadalmi rendszer megváltoztásához...
Ralf Dahrendorf szociológus állítása szerint egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt lehet átalakítani, a társadalmihoz hatvan év kell. Dahrendorf a fentieket a közép- és kelet-európai rendszerváltásokkal összefüggésben írta le. S azon tűnödött, vajon mennyi időre lesz szükségük ezeknek az országoknak a diktatúrából a demokráciába való átmenethez.
Azt is sokan felvetik, hogy bár 1989–1990-ben létrejött a demokratikus jogállam és a többpártrendszer, ám akkor nem született új alkotmány az 1949-ben elfogadott sztalinihoz képest, pusztán annak radikális átalakítása történt meg.
 
Voltak- e kompromisszumok? 

Ezért is lényeges A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) szerepe. Dr. Bíró Zoltán főigazgató az intézet honlapján szinte küldetésként fogalmazta meg, hogy „az okokat feltáró, a miértekre választ kereső tudományos kutatómunka kell”, ugyanis a „rendszerváltás sem önmagában értelmezhető és értékelhető események sora, hanem a nagyobb történelmi folyamatba illeszkedik”, így „eredményes kutatás ez esetben is csak az előzmények és a következmények számításba vételével együtt képzelhető el”. Tehát a rendszerváltás kutatása „nem korlátozódhat egy-két »rendszerváltó« év eseményeinek vizsgálatára”.
 
Dr. Bíró Zoltán többször is hangsúlyozta, hogy azt kell megnéznünk, milyen volt a rendszerváltás valójában, milyen erők torzították az ország, a magyarság ellenében és milyen következményekkel járt mindez.
 
Kutatnak, kiadnak, de elolvassák-e a könyveket az emberek? 

Bíró professzor a kutatásaikról szólva problémaként említette, hogy napjainkban nagyon nehezen jut el a közvéleményhez bármiféle tudományos kutatás eredménye. A legtöbben megelégszenek a kereskedelmi média kínálatával.
 
Szerinte akkor sem igen olvasnak az emberek, ha közérthető szöveget kapnak a kezükbe, fizetni pedig inkább a könnyedebb művekért hajlandó a nagy többség. Ezért az intézet azt az utat választotta, hogy minél több olyan helyre - könyvtárakba, közéleti szereplőknek, oktatási intézményekbe - juttatják el kiadványaikat, ahol arra könnyen rátalálhat célközönségük.
 
Kell egy csapat 

Bíró Zoltán maga válogatta össze a Retörki csapatát, és mára összeállt az a közösség, amelyik alkalmas a több mint negyedszázada történtek legfontosabb elemei, előzményei és következményei alapkérdéseit vizsgálni. A főigazgató az általa „tudatos kótyavetyeként" említett privatizációt és a szintén háttéralkukkal terhelt igazságtételt nevezte ilyen központi kérdésnek, megjegyezve, mindkét területen születtek olyan háttéralkuk, amelyek szereplői máig szeretnék titokban tartani, mi is történt valójában.
 
Jogállam? 

Nagyon lényeges, hogy RETÖRKI szakmai támogatásával 2016-ban megjelent A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai című tanulmánykötet. A kötet szerzői Kukorelli István és Tóth Károly alkotmányjogászok, egyetemi tanárok, a RETÖRKI külsős munkatársai. A tematikus kötet hét tanulmányt foglal magába, minden írás államszervezeti kérdésekre fókuszál, mégpedig a magyarországi rendszerváltozás jellegzetessége, a kompromisszumok oldaláról közelítve. A cím tehát már előrevetíti, hogy a szerzők a rendszerváltozás folyamatát tágabb történetpolitikai és közjogtörténeti kontextusba elhelyezve mutatják be, és sejteti, hogy felvázolják mindazokat a kérdéseket, dilemmákat, terveket, amelyek az államszervezet 1989–90-es átalakulását kísérték. A paktumot 1990. április 29-én kötötték meg. De miért kellett az MSZP-SZDSZ paktum? Kukorelli leírja, hogy a megállapodás közvetlen oka az volt, hogy „a választásokon legtöbb mandátumot szerző párt, az MDF kormányzásra felkért elnöke, Antall József, az MDF, az FGKP és a KDNP parlamenti frakcióra támaszkodva 59,58%-os kormánytöbbséggel alakíthatta meg kormányát”. Ez a többség a „kormányzáshoz elég volt”, de az „alkotmánymódosításhoz és az alkotmányerejű törvényekhez” kevés. Kukorelli ezt a helyzetet találóan „alkotmányjogi kalodának” nevezi, és szerinte ez kényszerítően hatott a paktum megkötésére.
 
A RETÖRKI eddig megjelent könyveiből kivehető, hogy az Antall-kormány gyakorlatilag képtelen volt a rendszerváltás során nélkülözhetetlen elszámoltatásra, a szükséges és átfogó elitcserére. Ennélfogva nem tűnt el a posztkommunista politikai elit.
 
Bíró Zoltán szerint nem jött be az MDF-ben eredetileg tervezett harmadik út. Viszont Orbán Viktor politikája „nagyon erősen hasonlít arra, amit eredetileg az MDF-ben akartunk”, tehát az adott körülmények között - így az ország uniós tagsága mellett -, egyensúlyra törekszünk a gazdaság szerkezetében éppúgy, mint az ország külpolitikai elkötelezettségeiben.

A képen: Dr. Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatója
 
M.A.