A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 33.
száma.





BIZTONSÁGOS ORSZÁG - Szent István király 1018–2018

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár: „A biztonságos környezethez szeretnénk hozzájárulni a kétgyermekesek adókedvezményének ismételt emelésével. Sokkal többet szánunk otthonteremtésre. ”

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár:„A legfontosabb, hogy minden gyermek sportoljon. Ez alapfeladat, amihez megfelelő létesítményeket kell biztosítani, és az utánpótlásnak is komoly bázist jelent.”

Rajcsók Attila szobrászművész: „Nem az a lényeg, hogy állandóan dicsérjenek, hogy középpontban álljak, hanem hogy a szobraimmal tegyem le névjegyem az utókor számára. Örülök, ha műveim elgondolkodtatják a befogadót.”




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Célkitűzésünk a Kárpát-medence szórvány magyarsága felé az anyanyelvi kultúra közvetítése

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitü

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését adta át Kátó Sándor színművésznek, rendezőnek, az Algyői Móra Ferenc Népszínház alapítójának, művészeti vezetőjének.

Gratulálunk az elismeréshez! Mikor és milyen körülmények között alakult meg Algyőn a Móra Ferenc Népszínház?
– Köszönöm szépen! Úgy tűnik, fölfigyeltek tevékenységünkre, mert június 4-én az Eötvös József Collegiumban Teleki Pál Érdeméremmel méltatták tevékenységünket. Lezsák Sándor, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta a méltató beszédet. A kezdetekről tudni kell, hogy az algyői Móra Ferenc Népszínház, amelyet az Algyői Faluház fogadott be, működési feltételeket biztosítva számára, 1998. március 14-én alakult. Avatóbeszédet Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének akkori elnöke mondott a jeles napon, de ott „bábáskodott” a Népszínház megszületése körül Bíró Zoltán, Pozsgay Imre, Tóth Károly alkotmányjogász és az Ötágú Síp Kulturális Egyesület is.
Mégis miért döntött úgy, hogy egy népszínházat hoz létre?
– A hiánypótló szerep miatt. Hiszen társulatunk hiánypótló szerepet vállal, amennyiben a magyar vidék és a határainkon túli, magyarlakta területek színházigényét próbálja kielégíteni művészi fokon, rangos szerzők műveinek közérthető módon való bemutatásával. Elemi célkitűzésünk a Kárpát-medence szórvány magyarsága felé történő élő, anyanyelvi kultúra közvetítése. Ezt tekintjük számos fontosabbnál fontosabb vállalásaink közül a leginkább meghatározó feladatunknak.
Mi volt az első előadásuk?
– Gárdonyi Géza  A lámpás című színművével kezdődött a bemutatók sora. Az előadás szereplői akkor még a Szabadkai Népszínház és a Szegedi Nemzeti Színház színészei közül kerültek ki. S akkor neveztek ki művészeti vezetőnek. 
Tudtommal Erdélyből érkezett Magyarországra.
– Így van. 1972-ben végeztem a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia drámai tagozatán. Több drámában és számos anyaországi filmben szerepeltem, később rendezői feladatokat is vállaltam.
Kikből válogatták össze az algyői színészi gárdát?
– Immár a 16. évadban vagyunk. Vannak olyan színészek, akiket mi neveltünk ki az idők folyamán. Főleg olyan fiatalok és idősebbek jelentkeztek, akiknek valamilyen kötődésük van a színházhoz. Ami lényeges szempont volt mindig, hogy mind fontosnak tartsák a missziós feladatot a határon túli és a vidéki nézők irányába. Nagyon sokat játszunk mostoha körülmények között is. A Kárpát-medence szinte valamennyi vidékén felléptünk már.
Hogyan választják ki a repertoárt?
– A célunk, hogy főleg magyar történelmi és társadalmi drámákat mutassunk be. Gárdonyi műve után bemutattuk Ratkó József Segítsd a királyt! c. művét. 2004-ben magam írtam Rákócziról történeti darabot Pro Libertate címmel, amit Munkácson mutattunk be. Bene Zoltán író, nem mellesleg barátom és kollégám, aki a faluháznak, s ezáltal a színháznak is  igazgatója, Istennél a kegyelem címmel írt drámát Damjanich Jánosról. Ezt Aradon a minorita kolostor kis színháztermében mutattuk be 2009-ben a 160. évforduló alkalmából. 2012-ben ugyancsak ő írt Mikes Kelemenről darabot, a Bújdosókat, ennek Zágonban volt a premierje. Ezek a bemutatók természetesen mind egy-egy turnét jelentenek. Nemcsak történelmi műveket mutatunk be, hanem színvonalas vígjátékokat is. Így volt Moliére-ciklusunk; ahogyan Herczeg Ferenc Ezredes c. vígjátékát, Gárdonyi Annuskáját is színpadra állítottunk. 
Engedjen meg egy prózai kérdést: miből tartja fenn magát a színház? Hiszen jegybevételből egyetlenegy hazai színház sem bír fennmaradni.
– Előadásaink ingyenesek. A Brassói Lapok egyik számából idézek : „a nagyszámú közönség szívből nevetett, lelkesen tapsolt, és együtt dúdolta az előadókkal az ismert dalokat… A tét felbecsülhetetlen, nem anyagi, hiszen az előadás ingyenes, hanem erkölcsi. Sikerült megszólítani a már közönyösséggel vádolt fogarasi magyarságot… Köszönet a fogarasi, a halmágyi és a brassói közönségnek, hogy adományaikkal támogatják a fo-garasi magyar kulturális központ felújítását.” Ambrus Attilával, a Brassói Lapok főszerkesztőjével olyan együttműködési szerződésünk van, ami arra vonatkozik, hogy a szórványban élő barcasági magyarok színházi élményét biztosítjuk. Tatrang polgármestere, Kiss József pedig előadási alkalmakat szervez számunkra, és évente két héten át eltartja a társulatot. Algyő települése pár százezer forinttal támogatja működésünket, és pályázatokon is részt veszünk, több-kevesebb sikerrel. A csekély anyagi forrás viszont nem jelenti azt, hogy a jelmezek és a díszletek ne lennének színvonalasak. A színészek pedig ingyen, küldetéstudatból végzik munkájukat. Az, hogy ingyen játszunk, nem jelenti azt, hogy színdarabjaink ne ütnék meg a kívánt mércét. Ezt több kritika, méltatás bizonyítja.
Több mint 40 éves színészi pályája során több színház társulatának – Sepsiszentgyörgy, Temesvár, budapesti Nemzeti Színház, Békéscsabai Jókai Színház, Szegedi Nemzeti Színház, Szabadkai Népszínház – volt tagja.
– Sík Ferenccel, a Nemzeti Színház főrendezőjével az volt a célunk, hogy a Nemzeti Színház mellett működjön a határok mentén egy könnyen mobilizálható színház. Sajnos Sík Ferenc korán meghalt, így Lezsák Sándor, Pozsgay Imre és Bíró Zoltán segített nekünk. Fontosak voltak életemben a nagy és szerencsés találkozások. Egy-egy ilyennek köszönhetően ismerhettem meg – többek között – Csoóri Sándort, Csurka Istvánt, Nagy Lászlót és Sára Sándort is.
Csurka István Házmestersiratóját is megrendezte. Ezt még Szabadkán vagy Algyőn?
– Még a ’70-es években rendeztem meg Temesvárott a Házmestersiratót, amelynek kirobbanó sikere volt. A darabbal turnéztunk a Temességben is. Ebben segítettek pap barátaim is, akiknek a szórványban óriási szerepük, feladatuk van. A mai napig sokat segítenek a turnéinkban. Olykor tanácsot adnak a darabok kiválasztásában is. Ilyen segítőtársunk például Heinrich József főesperes, óteleki plébános, aki főszereplője lesz a Duna Tv Határtalanul magyar... című sorozata egyik részének. Ebben bemutatja a bánsági magyar emlékeket, kastélyokat, településeket, amelyek lassan teljesen az enyészet martalékává válnak. Néhány helyen még kitartanak a magyarok, így Óteleken is, ahová Böjte Csaba ferences szerzetes, ahhoz, hogy a magyar iskola tovább működhessen, 25 gyereket „ajándékozott”. Vagy ott van  fogarasi református pap barátom, Szász Tibor, aki szintén nemcsak a hitbeli, hanem a kulturális életet is szervezi. Jól tudják ezek a lelkészek, papok, hogy a színház példát mutat.
Amikor Csurka István elgondolása alapján az Újszínház meghirdette műsorpolitikáját, sokan azt mondták, a nézőket nem érdeklik a klaszszikus magyar darabok. Mi erről a véleménye?
– Ez így nem igaz. Kineveltek egy sznob közönséget, amelyikre ez talán igaz. Én éppen attól menekültem el. Ha viszont nem játszanak klasszikus magyar darabokat, akkor a néző nem ismerheti meg a magyar kultúra gyöngyszemeit, történelmünket, s enélkül nemzeti tudatunk súlyos károkat szenvedne.