A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

Levelezési cím: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu
1%"/

Megjelent munkatársunk, Kovács Attila harmadik kötete: Az idők szava.
Glosszák, jegyzetek, publicisztikák, elemzések. Rendelés és információ: azidokszava@gmail.com





Díjat kapott Rómában a hazai kommün idején kivégzett papról szóló film

Tekintetek című kisjátékfilm nyerte a 10. alkalommal megrendezett Mirabile Dictu - Nemzetközi Katolikus Filmfesztivál legjobb rövidfilmnek járó díját Rómában - közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
 
Mint írják, a Tekintetek című a kisjátékfilm - amelynek angol címe Faces - a Médiatanács támogatásával született meg a Magyar Média Mecenatúra program keretében.
 
A film az 1919-ben tragikus körülmények között elhunyt szentendrei káplán, Kucsera Ferenc utolsó napjáról szól. Kucsera Ferencet 1919 júniusában hurcolták el a kommün vörös katonái, hogy kivallassák, majd végül kivégezzék. A rövidfilm neki állít emléket, kapcsolódva a Kucsera-emlékévhez.

****

 
1915. nyarán mint újmisés került Kucsera Ferenc első szolgálati helyére, Szentendrére káplánnak. Itt sikerült megszereznie a helyi katolikus közösség rokonszenvét, különösen az iskolai hitoktatás során a gyerekekkel való szeretetteljes foglalkozással, a Katolikus Legényegyletben pedig a fiatalok körében végzett lelkipásztori tevékenységével. De a város nem katolikus lakói előtt is köztiszteletben állt a fiatal segédlelkész.
Aggodalommal látta, hogy az 1910-es években, különösen az 1914-1918 között zajló világháború alatt az országban egyre jobban terjednek a materialista-ateista szellemiségű, egyház- és vallásellenes mozgalmak, ezek képviselői egyre hangosabbak, egyre erőszakosabbak. Fiatal és felnőtt híveit igyekezett ezek visszautasítására, elhárítására felkészíteni; őket hitellenes támadásoktól megvédeni. Bátran megjelentetett a helyi sajtóban ilyen tartalmú cikkeket.
 
A hívek körében széles körű szeretetet kiérdemlő káplán mélyen átérezve és megélve papi hivatását, minden erejével erősíteni igyekezett hívei hitét az egyház- és hitellenes támadások közepette.
 
Az I. világháború utáni magyarországi zűrzavarban 1919. március 21-én, Budapesten kikiáltották az ún. Magyar Tanácsköztársaságot, - a kommünt - megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, mely 1 .számú rendeletével bevezette a statáriumot. Az uralomra jutott kommunista vezetők minden eszközzel a katolikus egyház tönkretételére törekedtek. Államosították az egyházi iskolákat, megszüntették a hitoktatást, betiltották a katolikus egyesületeket, és a materialista-ateista ideológia terjesztését tűzték ki célul. Az egyház jogait, a hívek hitét tevékenyen védelmező egyházi személyek és a világi hívők közül sokakat a kommunista hatóságok őrizetbe vettek, megkínoztak, többeket kivégeztek.
 
1919. március 22-én Szentendrén is erőszakkal félreállították a város vezetőségét, a helyi hatalmat a “munkástanács” (direktórium) vette át. A rendőrség helyett saját párthíveikből felállították a Vörös Gárdát. Ezek a forradalmár rendfenntartók aztán lefogták azokat, akikről azt gondolták, hogy veszélyeztetik eléggé gyenge hatalmukat. Az új hatalom képviselői már aznap éjjel kényszerítették Kada Mihály (Zsolna, 1860- Szentendre, 1925) szentendrei plébánost a templom kulcsainak átadására.
Majd március 24-én házkutatást rendeltek el a szentendrei plébánián és korábbi hitbuzgalmi (az új hatalom megítélése szerint kommunistaellenes) cikkeiért elhurcolták dr. Kucsera Ferenc káplánt is, s másokkal együtt fogságba zárták. A következő nap – vasárnap – nem adtak neki engedélyt, hogy szentmiséjét a plébániatemplomban a reá váró ifjúságnak megtarthassa. Délután a községházára vitték, amely körül nagy tömeg gyűlt össze, s követelték szabadon bocsátását. A rögtönzött “katona- és munkásbíróság” azzal vádolta a káplánt, hogy a kommunisták-szociáldemokraták ellen izgatott. Egy nyilatkozat szöveget tettek eléje, melyet fel kellett volna olvasnia a templomi szószéken a hívek jelenlétében. Ezt ő megtagadta, de azt megígérte, hogy nem fogja kritizálni a hatalomra került pártok politikáját (ezt eddig sem tette, napi politikával addig sem foglalkozott) A tömeg követelésére ekkor feltételesen elengedték. Azonban a következő napokban még több ízben volt házkutatás a plébánián, és dr. Kucsera Ferenc káplántól tárgyakat is vittek el.
 
A harc nemcsak az egyének, hanem az egyház és az intézmények ellen is folyt. 1919. március 29-én sor került a szentendrei egyházi iskolák államosítására, a zárda erőszakos lefoglalására, a Páli Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek rendi viseletének betiltására, a vallásoktatás erőszakos beszüntetésére és az egyházi egyletek feloszlatására. Április 11-én a szentendrei Munkástanács háromtagú direktóriumot választott, és felállították a forradalmi törvényszéket, mellyel tovább fokozták a terrort. Május 30-án pedig lefoglalták a szentendrei egyház minden javát (épületek, földek, a templom kegyes alapítványai, pénzforrások). De nemcsak az egyház volt kitéve támadásoknak, a proletárdiktatúra emberei a szentendrei polgárokat ugyanúgy zaklatták. A “Minden a miénk” jelszó alatt zsarolni kezdtek jómódú iparosokat, kereskedőket, elkobozták azok vagyontárgyait. A városban fokozódott az elégedetlenség.
 
1919. június 24-én délután Budapesten a hadsereg soraiban betelt a pohár. Az Országház előtt a kommün által rendezett nyilvános kivégzés idején ágyúdörgés hangja morajlott végig Budapest felett. Ez a néhány lövés, amely a Hungária körúti Engels laktanya udvaráról származott, jeladás volt a proletárdiktatúra elleni forradalom kezdetére. Az Üllői úti Ludovika Akadémia nemzeti érzelmű tiszt-tanárai és növendékei akcióba léptek. Birtokukba vették az akadémia épületkomplexumát, védelmi céllal tüzelőállásokat létesítettek. A nemzeti színeket viselő ludovikások egy százada megszállta a Mária Terézia téren lévő József-telefonközpontot. A jeladásnak szánt ágyúszóra a dunai flottilla három hajója megindult az óbudai kikötőből a főváros szíve felé. A Pozsony és a Csuka őrnaszád, valamit a Maros monitor magyar nemzeti lobogót vontak fel az árbocaikra, és lassan úsztak a Dunán, hogy egy-egy lövést adjanak le az akkori Hungária – szállóban berendezett Szovjetházra.
A Budapesthez közeli Szentendrére csakhamar eljutott az ellenforradalom híre. 1919. június 24-én este Kada Mihály szentendrei plébános három szentendrei férfi kérésére kiadta a templomtorony kulcsait, s közülük a nyolcgyermekes szentendrei kőművesmester félreverte a harangokat, megadva ezzel a jelt a vörös uralom ellenei felkelésre Szentendrén. Ennek hatására 1919. június 24-én este 11 óra tájban nagy tömeg gyűlt össze a szentendrei főtéren, lefegyverezték a helyi Vörös Gárdát és elzavarták a szentendrei vörös uralom képviselőit, kik a szomszédos községekbe menekültek. A szentendrei Vörös Gárda több tagja a felkelők oldalára állt.
 
A budapesti "ellenforradalmat" 1919. június 25-e reggelére már vérbe fojtotta a proletárdiktatúra, habár a Budapest környéki csatározások még három napig folytatódtak.
 
1919. június 25-én délután egy 17 tagú terrorkülönítmény érkezett Budapestről Szentendrére az ottani ellenforradalom leverésére. A teljhatalmú szentendrei városparancsnok Chudy Ferenc, amúgy 22 éves budapesti pincér lett. Jancsik Károly kerületi vörös parancsnok megbízta Chudyt, hogy Szentendrén a legnagyobb terrorral járjon el. Ő így is tett, hiszen este 8 óra körül a szentendrei főtéren, a szerb templom előtt 28-30 már a budapesti terror-különítmény által letartóztatott személy állt, kiknek neveit egy papírra jegyezték fel.
Itt a főtéren, Ozorai József és Navarra Jenő pomázi járási direktóriumi tagok, valamint Schrötter Aladár, a szentendrei községi direktórium tagja meggyőzték Chudy Ferenc teljhatalmú szentendrei városparancsnokot, hogy dr. Kucsera Ferenc veszélyes ellenforradalmár, s ha valaki, ő biztosan tud a harangok félreveréséről.
 
Ezt követően Chudy, Ozorai, Schrötter, Navarra és Gáspár a plébánia lakószobájában törtek rá a már éjszakai pihenőjére készülő Kucsera Ferencre, s a félrevert harangok kapcsán vallatták őt, de ő nem adott választ. Ezért Chudy kiadta a parancsot a plébánia előtt várakozó négy terrorkülönítményesnek, hogy vezetése alatt kísérjék dr. Kucsera Ferencet a Duna-parthoz közeli Weresmarthy villába, az ott berendezett szentendrei pártházba, ahová 22:30 körül érkeztek meg.
 
Itt dr. Kucsera Ferencet a harangozók kiléte felől tovább vallatták, aki továbbra sem mondott egy nevet sem. Chudy és a vallatásnál jelenlévő direktóriumi tagok (Gáspár, Ozorai és Navarra nem voltak jelen) helyeslésével úgy döntött, hogy ki kell végezni a tagadó papot.
 
Klincsek Iván, aki fogolytársa volt dr. Kucsera Ferencnek a Weresmarthy villában így emlékszik vissza a fiatal káplán utolsó óráira:
 
“… 1919. évi június hó 25-én éjjel, fél 11 órakor hozták fel a vörösök dr. Kucserát a Weresmarthy villába. Összekulcsolt ezekkel állt hóhérai előtt. Ajka csendesen mozgott, látszott, hogy Istennel társalog. Tekintete a végtelenbe meredt, már élve sem a földön járt lelke. Mikor a pribékek ráordítottak, hogy valljon – mert vallomásával megmentheti életét – , halkan, de öntudatosan ennyit mondott: “Magamról már mindent elmondtam, amit tudok – másokról nem mondok semmit.” Ezek voltak utolsó szavai. Mikor kimondták rá, hogy ki fogják végezni – mindig sápadt arca egy árnyalattal még halványabb lett – , de szemei a petróleumlámpa fényénél egész különösen csillantak meg. Úgy látszik, már a túlvilágot látta. Azután elvitték…”

 
Majd Chudy Ferenc kijelölte a kivégzőosztag parancsnokát, Darázs István 28 éves vörösőrt, és a négy önként jelentkező vörösőrnek kiadta a parancsot: “Kettő a szívére, kettő a fejére célozzon!”
 
1919. június 25-én 23:30-kor öten kísérték Kucsera Ferencet a Weresmarthy villától kb. 50 m-re lévő Duna-partra: Darázs István 28 éves géplakatos – a kivégzőosztag parancsnoka, Marinovits Miklós 24 éves szabósegéd, Dudás János 20 éves vasesztergályos, vörösőrök, valamint két ismeretlen vörösőr. Áldozatukat a víz mellett arccal Leányfalu felé állították, s hátulról lőttek rá. Dr. Kucsera Ferenc hanyatt vágódott, de tagjai még mozogtak. Majd Darázs István megállapította, hogy a fiatal káplán még él. Ekkor a kivégzők legfiatalabbja, a húszéves Dudás János lépett hozzá. -” Megadom a büdösnek a kegyelemdöfést” – mondta, és a 27 éves ifjú káplán fejébe lőtt. Chudy Ferenc városparancsnok utasítására dr. Kucsera Ferenc holttestét reggelig a kivégzés helyszínén kellett hagyni, azonban a bátor hívek csoportja virrasztott, zokogott, imádkozott szeretet káplánjuk mellett.
kucs rekonsruk
 
1919. június 26-án a terrorkülönítményesek felrakták dr. Kucsera Ferenc tetemét egy városi kocsira s az alsó temető árkában koporsó nélkül hánytak rá földet. A községi direktórium pedig ezen a napon – tehát utólag – állította ki a halálos ítéletről szóló iratot.
1919. június 27-e reggelére a gyászoló szentendreiek virágaiból virágerdő borította el az elhantolás helyét. Gyorsan terjedt az önkényes kivégzés híre, s Joanovics vármegyei direktóriumi elnök – aki rosszallotta a kivégzést – csakhamar vizsgálatot rendelt el az ügyben.
Talán ez is lehetett az oka, hogy 1919. június 28-án a kommunista hatóság a szentendreiek kérésére megengedte, hogy Kucsera Ferenc holttestét egyházi szertartással, de teljes csendben az alsó temetőn (egyenlőre csak a temetőkerítés mellett) ásott sírba eltemethessék. Erről az eseményről a halotti anyakönyv 1919. június 28-i bejegyzése a következő:
 
“Halál neme: lőseb. Haldoklók szentségében nem részesült. Június 26-án terrorcsapat az alsó temető árkában koporsó nélkül elhantolta. 28-án exhumáltatott, és a temetőn ásott sírba beszentelés mellett eltemettetet. A szentelő Sagmüller József apát, esperes, óbudai plébános.”
 
1919. augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemondott, s ezzel véget ér a kommün 133 napja, mely alatt a forradalmi bíróságok vagy a központi hatalom rendőralakulatai több ezer embert végeztek ki Magyarországon. A kommün szentendrei áldozatai dr. Kucsera Ferenc és dr. Weresmarthy Miklós ügyvéd voltak.
Csak a kommün eseményeinek lecsengése után, később tisztázódott, hogy nem a mártírhalált halt fiatal káplán kezelte a templomkulcsot, hanem a plébános. A harangot pedig egy nyolcgyermekes kőműves verte félre, de nem mert jelentkezni, hanem elbujdosott a közeli hegyekbe. Értük áldozta fel önmagát dr. Kucsera Ferenc. Ezek után sajnos csak az emlékezés, de egyben a Kucsera Ferenc emlékezete ápolásának szép feladata maradt a szentendreiekre és az Anyaszentegyházra.

***
 
A filmet Szentendrén forgatták, rendezője Balogh Ernő Zoltán, a főbb szerepeket Jászberényi Gábor, Sütő András és Horváth Károly alakítja. Az operatőr Halper Simon, a zeneszerző Egerváry Dávid, a producer Halper Dávid. A Mirabile Dictu filmfesztivált idén tizedik alkalommal írták ki és 1600 versenyműből választotta ki a zsűri a legjobbakat. A díjátadót a napokban tartották Rómában.
 
A Tekintetek a legjobb rövidfilmnek járó első díjat szerezte meg, amelyet a rendező Balogh Ernő Zoltán vehetett át. A Mirabile Dictu fesztiválon eddig még sohasem nyert magyar film - áll a közleményben.
 
MTI-hír, Gubacs –Szentendre nyomán